Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. május 4., kedd

Boldog békét szülnék...







Egykor véremmé ittam minden szavad,
s most rozsdás ereimben alvadt anyag
érzéseimből kivetkőzve vágyaimtól fuldoklom
önző libidóm hozzád láncol.

A boldogtalanság magjait ültetted belém
vajúdnék, és boldog békét szülnék
de fájásaim megszűntek, már erőm sincsen,
utolsó sóhaj egy elveszett jövőbe.

Fejes Krisztina


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése