Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. május 26., kedd

Hiányzol




Fekszem az ágyban elmélázva Kedvesem
Jó lenne karjaidba simulni csendesen.
Élvezni ölelésed, csókod, szavaid
Átadni az érzésekből ösztönökből valamit.
Érintve egymást kedves féltő gonddal
Pillantásod keresve szerető szép szóval.
A távolság hasí lelkemből darabot
S küldöm, hogy csatlakozzon a tiédhez
Míg veled nem vagyok...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése