Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. február 11., csütörtök

Ha tudnád...




Milyen kín, gyötrelem járja át a szívem
Amikor távol vagy, nem érinthetlek
Amikor a tekintetem, nem testeden pihen
Amikor szavaid nem engem illetnek
Amikor halk lépteid nem felém hoznak
És illatod nem járja át a szobát
Amikor tenyerem, nem tenyeredben pihen
És karjaimmal nem ölelhetlek át...


3 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Csodálatos vers!Ezt akartam írni....

    VálaszTörlés
  3. Örülök,hogy tetszik és annak,hogy olvasod a blogom.Kivánom,hogy a beírt versek lelked felemelésére szolgáljon...

    VálaszTörlés