Idén ünnepeljük Mátyás király koronázásának 550., születésének 565. évfordulóját. Kolozsváron kiemelten fontos az ünnep. Nézzük meg régi képes levelezőlapokon az ottani emlékeket, hagyományokat!
Irta: Hatvani Márk
A reneszánsz évében a legtöbb szó a korszakot is meghatározó, legendás királyunkról, Hunyadi Mátyásról esik.
A XV. század elején építették, és máig áll Mátyás király szülőháza, amit a Mátyás király utcán át az Óvárba tartó sétánkkal látogathatunk meg. A hagyomány szerint e házban, az utcára néző kapu melletti szobában, 1443. február 27-én ,,az igazságos király Hunyadi János kormányzó felesége, Szilágyi Erzsébet szokott szállásán jött világra".
( A ház akkor a magyar Méhfi Jakab szőlősgazda tulajdonában volt. Veje, Kolb István szász polgár örökölte, s az ö tulajdonában volt, mikor Mátyás király tartozékaival együtt 1467. szept. 28-án örök időre felmentette minden adó és közteher alól. )
Középső része a legrégibb: két szélső és hátsó része reneszánsz toldás, emellett szembetűnő a háznak a szép, színes cserépfedél burkolata. Sokáig a ház ajtaján és ablaka vastábláján ott volt a Hunyadi család címerállata, a holló
Mátyás szülőháza
A 19. századra a házat ,,hányatott sorsa, a kellő gondozás hiánya" már megviselte: transzportház, katonakórház, börtön is működött falai között. De 1888-ban az akkor, félezer éves épületet - Ferenc József császár látogatása után(!) - város elöljárósága rendbe hozatta, s szép művészi emléktáblával látta el. Ezt Pákei Lajos kolozsvári építőművész tervezte, s Zala György a kiváló szobrászművész kivitelezte. Jelenleg az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeuma működik benne.
Fadrusz János alkotása a Mátyás téren
A város közepén terül el szép tágas négyszögével a szabályozott Mátyás király tér, melyről a belváros öt fő és három mellékutcája indul ki. Főbb épületeit részben a XVI - XVII. században emelték. Így: Szent Mihály plébániatemplom, a plébániaház, gr. Wass -ház, Jósika -ház, Rhédey -ház, Pataki-ház, Teleki-ház, Báthory - ház, Bánffy palota.
Körülbelül középen áll Fadrusz János alkotása, Mátyás király zseniális, pátoszias lovasszobra.
Szoboravató
A Mátyás szobor leleplezésének ünnepét 1902. október 12-én tartották. Az ünnepségen részt vett a király képviseletében József főherceg valamint, Széll Kálmán miniszterelnök, Apponyi Albert, Jókai Mór és Tisza István is. Mátyás király lovasszobra a talapzatával együtt 13 méter magas! A neves korszakra visszaemlékező közönség később nevet adott a jelképes mellékszobor alakoknak, történeti személyekké változtatva. Így a szoboralakokat : Magyar Balázsnak, Kinizsi Pálnak, Zápolya István nádornak és Báthory István erdélyi vajdának tartják számon.
Irta: Hatvani Márk
A reneszánsz évében a legtöbb szó a korszakot is meghatározó, legendás királyunkról, Hunyadi Mátyásról esik.
A XV. század elején építették, és máig áll Mátyás király szülőháza, amit a Mátyás király utcán át az Óvárba tartó sétánkkal látogathatunk meg. A hagyomány szerint e házban, az utcára néző kapu melletti szobában, 1443. február 27-én ,,az igazságos király Hunyadi János kormányzó felesége, Szilágyi Erzsébet szokott szállásán jött világra".
( A ház akkor a magyar Méhfi Jakab szőlősgazda tulajdonában volt. Veje, Kolb István szász polgár örökölte, s az ö tulajdonában volt, mikor Mátyás király tartozékaival együtt 1467. szept. 28-án örök időre felmentette minden adó és közteher alól. )
Középső része a legrégibb: két szélső és hátsó része reneszánsz toldás, emellett szembetűnő a háznak a szép, színes cserépfedél burkolata. Sokáig a ház ajtaján és ablaka vastábláján ott volt a Hunyadi család címerállata, a holló
Mátyás szülőháza
A 19. századra a házat ,,hányatott sorsa, a kellő gondozás hiánya" már megviselte: transzportház, katonakórház, börtön is működött falai között. De 1888-ban az akkor, félezer éves épületet - Ferenc József császár látogatása után(!) - város elöljárósága rendbe hozatta, s szép művészi emléktáblával látta el. Ezt Pákei Lajos kolozsvári építőművész tervezte, s Zala György a kiváló szobrászművész kivitelezte. Jelenleg az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeuma működik benne.
Fadrusz János alkotása a Mátyás téren
A város közepén terül el szép tágas négyszögével a szabályozott Mátyás király tér, melyről a belváros öt fő és három mellékutcája indul ki. Főbb épületeit részben a XVI - XVII. században emelték. Így: Szent Mihály plébániatemplom, a plébániaház, gr. Wass -ház, Jósika -ház, Rhédey -ház, Pataki-ház, Teleki-ház, Báthory - ház, Bánffy palota.
Körülbelül középen áll Fadrusz János alkotása, Mátyás király zseniális, pátoszias lovasszobra.
Szoboravató
A Mátyás szobor leleplezésének ünnepét 1902. október 12-én tartották. Az ünnepségen részt vett a király képviseletében József főherceg valamint, Széll Kálmán miniszterelnök, Apponyi Albert, Jókai Mór és Tisza István is. Mátyás király lovasszobra a talapzatával együtt 13 méter magas! A neves korszakra visszaemlékező közönség később nevet adott a jelképes mellékszobor alakoknak, történeti személyekké változtatva. Így a szoboralakokat : Magyar Balázsnak, Kinizsi Pálnak, Zápolya István nádornak és Báthory István erdélyi vajdának tartják számon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése