Tudod...

Tudod, azt hiszem, aki szeret, az nem tud bántani. Még ha akar, akkor se. Ha a másik érdekében szeretné tenni, akkor se, ha azt a másikat fel akarja rázni, akkor se tud bántani. Ha attól a másik szárnyakat kap, akkor se. Ha az okozott fájdalommal rejtett kincseket kotor elő, akkor se. Mert a szerelem mellett minden eltörpül.
A szerelem nem eszköz, minden más eszköz a szerelemért. Mert aki szeret, az nem tud mást, csak simogatni. Mert, ha a kéz ütne, a szerelem lefogná, ha a száj szava sértene, a sértő szót a szerelem selyembe csomagolná. Mert az ember életében legfontosabb a pillanat, az a pillanat, ami van, és azt nem szabad elrontani. Mert nem éri meg, mert a pillanat maga az élet. Mert a simogatás ragyogtatja, a bántás elrohasztja a pillanatot.
Az életet. Akkor se tud bántani, ha valaki csacska módon képzeli, hogy azzal meggyógyítja a másikat, ha megöli benne a szerelmet.
A szerelem nem betegség, hogy gyógyítani kell, Hogy ne fájjon, inkább pusztuljon. A szerelem az egy állapot, méghozzá a legmagasabb rendű állapot. Erősebb a távolságnál, az időnél, az akaratnál. Erősebb az embernél, erősebb a bántásnál. A szerelmet csak sérteni lehet, megölni nem, mert attól is csak erősödik.

.kaktusz