Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. szeptember 25., csütörtök

VELED




Ha Veled vagyok, megáll az idõ,
megszûnik körülöttünk a világ.
Karjaidban melegség, nyugalom fog át
Érintésedtõl bizsergek, ha kezed,
Ajkad bejárja testemet.
Te vagy kire vágyom,
Rád gondolok hosszú éjszakákon,
Kézen fogva sétálok át
Veled együtt az öröm pillanatán.
Megszámlálhatatlan percek
Millió csókjai után...
Újra érezni akarom ajkadat,
Kezedet, mely simogat...
Érezni azt, hogy:
VELEM VAGY!"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése