Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. szeptember 19., péntek

Szeretlek



Amikor lehunyod két barna szemed,
Amikor párnádra hajtod fejed,
Amikor gondod a holnapra hagyod,
Amikor álmodsz - én veled vagyok.

Amikor sírnál, de elfojtod könnyed,
Amikor érzed ? a szavak is ölnek,
Amikor a sötét elnyelne Téged,
Amikor fény kell, én gyújtok Néked.

Amikor könnyed patakként árad,
Amikor örök vendég a bánat,
Amikor felhők ülnek a szemedre,
Amikor sírsz, mosolyogj szemembe.

Amikor fáj - ne hagyd, hogy fájjon!
Amikor bánt - ne hagyd, hogy bántson!
Amikor eljön a bánat érted,
Amikor élni én hívlak Téged.

Amikor szívedben felsírnak a vágyak,
Amikor kérsz, és nem jön rá válasz,
Amikor tőlem a szívemet kéred,
Akkor tudd, én igazán szeretlek Téged.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése