Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. december 7., hétfő

Kéjben



Én föléd hajolván
két szemed fényében
látom a féltett vágyat,

Kinyílt ajakkal
ránk csókolt álmokban
érzem az édes szádat.

Bennem lebegve,
Küzdve és keresve
Mámort játszol a kéjben.

Gyengéd szavakkal
lüktető ritmussal
szeretsz a csendes éjben.

Válóczy Szilvia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése