Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. december 24., csütörtök

Szeitz János Karácsony éjszakáján


www.tvn.hu_53038f6c431ad11dfd61690cd7f711a2.gif

Karácsony éjszakáján
kint minden szűz tiszta hó,
még a csend is halkan jár.
Az ünnep oly megható
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
szél suhan a kék havon,
s a mesék ködfátyolán
át, kísért gyermekkorom
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
kertünkben mesefa áll,
rajta hóruha, puhán.
Gondolatom a múltba száll
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
csillaggombot hord a tél,
ködből szőtt égi subán.
Lelkemben a gyermek él
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
lomha felhők közt bujkál
a hold, s az emlék szárnyán,
anyácskám újra dajkál
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
ünnepi fény világol
az illatos fenyőfán,
anyácska nekem dúdol
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
szeretet fénye lobog
a karácsonyfa gyertyán.
Anya! Nem vagyok boldog
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
sem tudom már feledni:
sok embernek fáj talán,
ha semmit nem tud adni
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
a hajléktalan álma
- melyben a csodára vár -
lesz még meleg szobája
Karácsony éjszakáján.

Karácsony éjszakáján
a kicsi Jézus virraszt
minden ember álmán.
Uram! Adj nekik vigaszt
Karácsony éjszakáján.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése