Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. január 28., csütörtök

Ha te már nem leszel...




Ha Te már nem leszel nekem én úgyis elrepülök hozzád minden este a képzelet szárnyán,hogy érezd,hogy valaki valahol nagyon szeret és vár Rád!
Te sose jössz de én ott állok,nem tudok elmenni,sose foglak végleg elengedni,mert örökre a szívembe zártalak...

Hol vagy? Hallod a szavam?
A csendben nem mozdul ajkam...

A könnyek a szememből folynak,
S mind csak Hozzád szólnak.


Válasz már nem jön, nem létezik,
Csak az én lelkem emlékezik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése