Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. március 14., vasárnap

A burok alatt




Valahol megérint,
ott a burok alatt,
leúszni fenékig,
hol igazi fakad
a felszínes mögött,
látom tiszta arcod,
mely szememnek örök
és jól esik nagyon,
hogy nem kell ma félni,
minden drága szavad
szívem fénye érti,
s tudom, hogy most szabad
szeretni azt a jót,
mit nyújtasz lelkedből,
s adok pillanatot,
ha hiányod megöl.

Andika

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése