Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. október 19., vasárnap

A csend



Nem hittem, hogy a csend
Ennyire tud fájni,
A lélekbe ily mélyen,
Pengeként hatolni.
A fejben mindent törlőn,
Hangosan hallgatni!

Nem hittem, hogy a csend
Ilyen kínzó is lehet.
Hogy jobban kívánja az ember
A gyilkos őrületet.
Az elmét kitöltő,
Emésztő rettenetet!

Nem hittem, hogy űzné, ha kell,
Szabadulni vágyón tőle.
Inkább kiáltana reggeltől estig,
Csak a csendtől szabadulni!
Ne zengjen fülbe zenéje!
Ne hallja többé a hatalmas csendet!
Nem hittem...

Énekes Beáta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése