Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. október 6., hétfő

Te vagy első gondolatom reggel...



Te vagy első gondolatom reggel,
minden napom Te zárod.
Ott vagy mindabban, amit tenni,
és amit mondani találok.

Te vagy a mosoly arcomon,
Te vagy a szemem fénye.
Éltemnek teljessége vagy,
s a szívemben a béke.

Te vagy a kéz, mely kezemhez ér,
könnyű kabát a vállamon.
Kedvesem, szerelmem,
bizalmas támaszom.

Te vagy az én érett, bolondos,
gondos, bölcs, becsületes barátom.
Aki szorosan ölel,
amikor sírni vágyom.

Te vagy a nevetésem,
és lelkemben az apró remegés,
a hang, melytől ellágyulok,
az örömnek, az örömérzés.
Te vagy, akiről álmodtam,
Te ragyogod be az életem,
Te vagy, akire most is vágyom,
Te jelentesz mindent nekem.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése