Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. október 14., kedd

Mióta a szívembe költöztél



Tudod, különös dolog az,
mikor hirtelen minden megváltozik,
minden,
ami hosszú évekig állandó volt,
miktől senki nem várt változást,
nem csak a Nap, a Hold,
és a csillagok kapnak különös értelmet,
az addiginál is sokkal nagyobbat
azzal, hogy már nem csak távoli idegenek,
hanem szoros barátokká lesznek,
akikhez fordulni lehet
bánatban,, és boldogságban,
akik vigasztalnak, és együtt örülnek,
simogatnak, és magukhoz ölelnek,
nyomot sem hagyva gyógyulnak
a máskor gyógyíthatatlan sebek,
fontosnak hitt dolgok eltörpülnek,
mások sosem volt jelentőséget kapnak,
csak azt nem érti az ember,
hogy miért nem látja mindenki meg,
talán,
mert látszólag nem változik semmi,
mégis kicserélődik minden,
nem csak a zene lesz szívhez szólóbb,
nem csak a vers kap mélyebb értelmet,
a tárgyak is életre kelnek,
ami régen felesleges lom volt,
a legkedvesebb kinccsé válik,
ami valamikor idegen volt,
most szinte egy lett velem,
maradt a régi minden,
és mégis minden megváltozott,
szebb lett az óra a téren,
barátságosabb a sarki rendőr,
megváltozott minden,
mióta a szívembe költöztél.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése