Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. október 14., kedd

Ma reggel…



Ma reggel nem tudom, ki kelt előbb,
a rigófütty vagy egy szemrebbenés…
még próbáltam fogni az Álom kezét,
melyben szüntelenül jöttél felém…
de oly hangosan köszöntött a hajnal,
hogy felriadtam, szívem dobbanását hallva,
mégsem vált nyugtalanná az első óra…
mert bár ajkam meg sem szólalt,
de itt, legbelül már belém karolt a nappal,
s Veled együtt megyek tovább gondolatban…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése