Elmúlt az ünnep

Nincs oly szaloncukor,
mely édessé tenné,
mi, amúgy kesernyés,
volt… egykor még
olyan estém, mikor
apró gyertyalángok
öltöztették békém,
volt… igen, emlékszem rég,
boldog gyermeki nevetés
töltött be légüres tért…
… s most,
feledni vágyó pillantások
kerülik egymást… fojtó
a levegő… középen üldögél
a bánat, s a perc alig várja,
hogy elhagyja a szobát,
menekül az emlék.

Mirian