Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. december 9., kedd

Ezüstbe öltözött



Álmodom egy régi álmot
szívemben őrzöm drága kincsként
a langyos éjben sóhajom száll
mennék, repülnék újra feléd.
Látom felettem a holdfény mosolyát
a nyári éjszaka ezüstbe öltözött
csillagmécsesek körbe ragyogják
a fű, a bokrok, a virágok fölött
Némán jött e csendes álom
Végtelen nyarak hangulata lebben
Mint a madarak suhogva, halkan:
Csend van, fülledt, tompa csend.

Szomorúfűz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése