hiányzol...

Hajnalok ajkán
ha rezdül a harmat
gyönggyé kövül tükröző teste
benne az álmok
a fénybe kúsznak
gyönyörű szemeid
önzőn keresve
valami édes valami fájó
zsolozsma fuvallik
a reggeli szélben
reszkető hangon
lüktet a dallam
belevész
a cukorsüveg hegyekbe
szemöldökívű vágyat lihegnek
márvánnyá árvult
párnád pihéi
kihullnak számból
a tegnapi csókok
lehullnak tested
igéi

vonszol a nappal
egyre a mába
hiányzol
várlak
várlak
mindhiába
ajkamig görbül
egy kivénhedt sóhaj
várlak koldus könyörögve
összegyűrt percek gyűjtik hiányod
belesuttogom őket
nevedbe