Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. december 28., vasárnap

Kormorán : Add nekem




Add nekem a szíved,
add nekem, hogy fájjon -
Nyújtsd felém két kezed -
kezemre rátaláljon.
Add nekem a mosolyod,
szemedben magam látom -
Ami jó volt, ami szép,
fiainkra szálljon.

Adj utat, mely elvezet,
a végtelen határig -
Add nekem a szót,
mely mindent megvilágít.
Add nekem a vágyat,
mely velünk kivirágzik -
Adj nekem egy szelíd estét,
egy fényt, mely messze látszik.

Ahol a végtelen Földre letérdel a Nap -
ott megtalálod a vágyaidat -
Ott kévékbe rakják az Ég melegét:
ott jó, ami jó - ott szép, ami szép.

Adj nekem még mindent,
amit másnak szántál -
Add nekem a rosszat is,
amit jónak láttál.
Ne adj mást, csak önmagad,
mert hosszú útról jöttél.
Érezd magad szabadnak -
Te szabadnak születtél.

Ahol megszelídül az északi szél -
oltalom épül - nincs aki fél.
Nincs ára a dalnak - aki szeret veled él -
mert jó, ami jó - mert szép, ami szép.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése