Hideg van, nagyon fázom

Hideg van, nagyon fázom, ma a Duna is szigorú,
Szememben könny ragyog, s várom.
Félek, megőrjít, tönkretesz ez az érzelmi háború,
Cundüh…most hozzád imádkozom!
Kérlek, ne hagyd, hogy elmenjen mellettem…
Add, hogy legyen minden a régi!
Kérlek, beszélj Vele, mondd, hogy szeretem,
Ne hagyjon ebből kilépni…!
Mondd Neki, hogy ne taszítson, ne lökjön magától,
Vidd el Hozzá szívem összes melegét,
Segíts Neki, hogy kilépjen saját világágból
És Nekem adja hőn vágyott szeretetét…
Láttad…Ő húzott magához, s most mély sebeket ejt,
Ugye figyelsz, ugye mindig velem vagy?
Te vagy, ki eloszlathat bennem minden kételyt,
Te nem az vagy, aki magamra hagy…
Kérlek hallgasd meg imám és vidd el Neki üzenetem,
Vérzik, kettétörve sajog, remeg Érte a szívem,
Add, hogy megszálljon a boldogság, mint a legelején,
Zavard el a felhőket, hogy ne takarják el az ég kékjét!
Bontsd le azokat az átkozott felépített falakat!
Hisz angyal vagy, korlátlan a hatalmad!!!
Tedd átjárhatóvá a kettőnk közti távolságot,
S ezzel add vissza nekem azt a gyönyörű világot!

callidus