Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. április 7., kedd

Hiány



Nehéz naptól vert ajtód mögött
nyakadba zuhan a csönd,
melléd telepszenek emlékeid,
lassan
megtelik a szoba,
kacagni hallod,
ahogy a napját meséli épp,
illata orrodba lopózik,
majd gyorsan elillan,
koponyádban őrjöngő szó:

HIÁNY

Fecske Panna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése