Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. április 30., csütörtök

lopott órák



fülledt szoba
belülről párállt ablakok
sóhaj: hol tilt hol könyörög s hív
hajnal: vesszőcsapás a hátakon
s az órák mint holdfény olvadnak
semmivé a lombokon
a lopott órák boltja bezár
s a lezárt pillákon át
halott fényekben éled újjá
a rézszínű napsugár

Werbánszky Rudolf


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése