reggel lett újra
és én megint
rongyos lélekkel ébredtem
megkínzott az éj
tétova mozdulatokkal kereslek
várom hogy hozzám érj
tiszta fényben úszik felém
a kávé és hiányod illata
álmok menekülnek
a puha neszekben
lábaink elé
apró remények
hullnak haldokolva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése