Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. november 7., szombat

Ha azt látom,



Ha azt látom, valaki örül, örömében vidáman mosolyog, akkor melegség járja át a szívemet, talán Te is jól érzed magad, talán rád is süt a Nap, mikor sírni látom az embert, amikor csak a fájdalmat látom, akkor a bánatra gondolok, és rád, olyankor zokogni tudnék, talán szenvedsz, talán sírsz, amikor azt látom, másokra mosolyogsz, másoknak kívánsz jó éjszakát, akkor egy pillanatra összeszorul a szívem, miért nem rám, nekem miért nem, de azután arra gondolok, hiszen Te én vagyok.

.kaktusz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése