Betűkre keményednek a gyötrő gondolatok
Arctalan démonok tépik szét a lelkem
Zokognak bennem, majd sárba taposnak
A gyönyörű múltunk, s a mit sem érő jelen…
Zord álmaimon könyököl az idő
S felnyög bennem minden szívverés
Akár egy hegedű mely kézben sírva zördül
De tudom, érzem nagyon, mily tisztán szeretlek!
Arctalan démonok tépik szét a lelkem
Zokognak bennem, majd sárba taposnak
A gyönyörű múltunk, s a mit sem érő jelen…
Zord álmaimon könyököl az idő
S felnyög bennem minden szívverés
Akár egy hegedű mely kézben sírva zördül
De tudom, érzem nagyon, mily tisztán szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése