Mondd Uram,minek?

Uram, mondd, minek lettem ember,
miért teremtettél, mi célod volt velem?
Lehettem volna a rét rezgő füvén
liliomvirág, mely izzó lánggal égne.

Lehettem volna, folyóban egy kavics
némaságomban őrizném titkaid
Apám homlokán lehetnék egy tincs
s táncolnék a szélben, mint égő vágyaim

Lehettem volna kóbor árnyak nesze
a hold ezüst fátyla, az éj közepén
nem lennék ember, remegő lélekkel
s nem fájna a szívem, ha zokog valaki.

Lehetnék kályhában lobogó tűz
lehetnék az országút széllel szálló pora
lehetnék part, hol tenger sziklát zúz
nem lennék játéka, a velem játszó sorsnak...

Lehetnék az égen öröktüzű nap
lehetnék a tónak szunnyadó csendje
lehetnék madárszárny, mely zajtalanul suhan
csak ne volnék érző, lélekkel áldott ember.

Mondd Uram, miféle sorsot szántál
a túl dacos, gyerekfejemnek?
Lehetnék bármi a tágas világban
minek teremtettél, érző embernek?