Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2008. november 9., vasárnap

A legjobb Veled-felelet




Veled
amikor kérés nélkül ébred a reggel
amikor hajnali forrósággal
kéretlenül hozzád simul a testem
és helyére kerül minden dombom
tested egy ívében

Veled
amikor a tálcához csörren a csésze
és a hang megáll majd beszáll
lassan a párnámra
és a fülem kürtjébe
zenéje lesz felészlelésemnek

Veled
amikor együtt hegyre szállunk
még feljebb a kékkupolás mennybe
és torkodon átcsordul egy oroszlán bőgése
és ölelhető minden érinthetetlen részed
mikor a lényünket mágneses vihar szippantja be

Veled
amikor ebédet harangoz a tányér
és indulsz a terítékhez szalvétáért
orvul átölelsz mögém-jártadban
kis libabőr-fűszerért
majd evés közben átnyúlsz egy csóknyi időre a kezemért

Veled
egy kádnyi vízben-habban elmerülve
és várom a tárt ajtón benézel-e
hogy nyújthassam a testem a fürdetéshez
láthassam szemedben a sötétülő selymet
amint követi a bőrömön lefutó permetet

Veled
amikor várom hogy beteljen az este
és hívsz hogy hamarosan érkezel
izgatottan a tükröm kérdezem
hogy örülj
ha a karomban a nap után megpihensz

veled
amikor bömböl a hódító Duna
és a szárazföldnek benyújtja a számlát
mikor a dombon lessük
az udvarló madarak szálltát
az aszálytól éretlenül hulló gesztenyék koravén sorsát

Veled
amikor a torkunkban megszorul a Zene
és a ritmus felfut a táncoló véremmel
és a szótlan sejtek naperőművekké lesznek
mint a szivárvány
ha a hegyről az erkélyünkre lépett

Veled
amikor este az elalvásom sóhaját kilesve
szólítasz még egyszer
hogy a hangom már tényleg estés-e
mikor a gerincemen tenyereddel
szemhéjam mögött már az álmom filmjét nézem

Veled
ma este és holnap reggel
mikor felkelek
és tudom hogy az éjjel a holnapunkat hozza el
és leszünk majd a másiknak akkor is mint a hegyek
minden holnap este és minden holnapután reggel

Benke Rita

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése