Esti ima

Uram, segíts, hogy ne fájjon,
Hogy ne kelljen görnyedten járnom,
Hogy lássam még úgy az eget,
Mint mikor a boldogság a szemembe nevetett.
Uram, add, hogy lássam, megöleljem újra,
Hogy lásson, öleljen, s lépjen fel az útra,
Izlelje ajkam, s félszem el ne marja,
Majd suttogva kérjen, halkan, szótagolva,
mondja úgy, ahogy eddig sosem mondta;
- szava legyen édes, mint méz, lágy, mit a selyem,
bocsásd meg Kedves, ha vétetem ellened,
mikor magukba nyeltek az éjfekete terek.
Hidd el, nekem is fáj, ha veled nem lehetek.
S add Uram, hogy akkor, ott erõs legyek,
S fájdalomért, ne fájdalommal feleljek.
Ne legyen karomnak görcsbehúzó átka,
Ne legyen nyelvemnek bénító gátja.
Uram add, hogy megfejhessem,
Mit vétett nõieséggel megáldott testem,
Mi az, amiért megint vesztegettem hitem,
Hogy kellek, mert jó vagyok, s õ kellhet nekem
Mert megérdemelte ezt már az életem....