Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2008. november 8., szombat
Mint égő tűz a hideg télben
Ha két gyönyörű szemed nézem,
Mint ragyogó csillagok az égen
Ha forró csókjaidat érzem,
Mint égő tűz a hideg télben
Ha lágy simogatásodat érzem,
Vággyal töltődik az árva szívem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése