Sűrű az éj, konok a sötétség
megcsukló félelmemben feléd fordulok
zúzd szét a csöndet, a lázadó lüktetést
feszüljön ívbe tested, ha hozzád simulok
megcsukló félelmemben feléd fordulok
zúzd szét a csöndet, a lázadó lüktetést
feszüljön ívbe tested, ha hozzád simulok
holdárnyékba bújva vigyázd most is álmom
ambróziát csepegtess tikkadt ajkaimra
illatodat hagyd itt, hogy benne megtaláljam
a régmúlt perceinket, melyekre vigyáztam.
ambróziát csepegtess tikkadt ajkaimra
illatodat hagyd itt, hogy benne megtaláljam
a régmúlt perceinket, melyekre vigyáztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése