Nem jó a világra ránézni,fájó a szemnek.

Görgetjük a napokat,
s oly gyakran
elvakít.a világ fénye.
Nem jó a világra ránézni,
fájó a szemnek. Mi csak
egymásra tudunk békésen,
szeretettel átitatott pillantással
tekinteni. Mert csak ott,
egymás tekintetében
válhatunk egyedi,
megfejthetetlen,
felejthetetlen jelenné.
Ott béke van, szeretet van …
az idő vaskeze nem hat ránk,
míg egymás kezét fogjuk,
míg csak egymást nézzük,
míg egymást szeretjük.

Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!"
Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már! - sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod,
megérted, hogy a keresztre miért volt szükséged.